Napi hőstett

Természetvédelmi munkánk során gyakran előfordul, hogy lakott területre keveredett állatokat kell befogni, menteni. Ez még egy nagyvárosban sem ritka, hiszen számos állatfaj nagyon jó táplálkozási lehetőséget, vagy búvóhelyet talál itt. Így sokszor volt már rá példa, hogy hazai kígyófajokat, siklókat kellett befogni, amelyek udvarokban, fatárolókban találtak menedéket. De a most történt esetre még nem volt példa. Jött a telefonhívás, hogy egy pécsi udvarban narancssárga kígyó fekszik a kerti bútor alatt. Hát ugye a hazai faunában nincs narancssárga kígyó, így már lehetett sejteni, hogy nem mindennapi befogás lesz a mai. A helyszínre érve aztán meg is bizonyosodhattam róla, hogy ez az állat tényleg rikító narancs színű.

Na ennek fele sem tréfa! A hazai kígyófajokkal nincs problémám, ha befogásról van szó, de az egzotikus, akár házi kedvencként tartott kígyókat nem ismerem. Nem tudtam, hogy vajon mérges kígyóval van-e dolgom, vagy valami egyéb ártalmatlan jószággal. 

Sajnos a telefonos segítségek sem vittek előrébb, bár Norbi készséges iránymutatása megadta a kezdő lendületet, amit ezúton is köszönök! :) Egy életem-egy halálom, megpróbálom befogni a rettenetes vadállatot! A ponyva elmozdítása után, egy rögtönzött befogóeszközzel (festőrúd) megpróbáltam a vödörbe tessékelni. Persze ezt ő nem akarta, így elkezdtünk kergetőzni. A kígyó nem támadott, inkább menekült volna, így én is felbátorodtam, és pár percnyi hajsza után, és a házigazda segítségével sikerült a fedeles vödörbe tessékelni a kígyót.

Na nem mondom, hogy közben nem vert le a víz legalább ötször, de a hőstettet végrehajtottuk! :) A Pécsi Terráriumban aztán készségesen fogadták a jövevényt, és ott meg is tudtam, hogy gabonasiklóval van dolgunk. Egy É-Amerikai, ártalmatlan faj, mely kis rágcsálókkal táplálkozik, és nem eszik embert. :)