2015. november 29., vasárnap

A hónap képe

A madarak világa csodálatos. De talán lényegük akkor mutatkozik meg leginkább, amikor repülnek. Egyszerűen erre teremtődtek. Fotósként számomra igen nagy kihívást jelent, hogy létüknek ezt a fajta oldalát a fényképeken is meg tudjam jeleníteni. Ez, ha őszinte akarok lenni, elég kevés alkalommal sikerült. :) November folyamán viszont adódott egy olyan helyzet, amikor összeállt minden. A les felé alacsonyan közeledett az egerészölyv, szinte tökéletesen szemben velem. Mivel az elrugaszkodása pillanatától követni tudtam a mozgását a keresőn keresztül, nem kellett az élességállítással sokat trükközni. A madár szépen leereszkedett közvetlenül a rét fölé, és amikor szemmagasságba került, exponáltam. Szép pillanat volt, olyannyira, hogy most a hónap képe lett. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2791
A kép Pentax K5 II vázzal, Sigma 120-400 mm 1/4,5-5.6 DG APO OS optikával, f7,1, 1/160, ISO 800,  -0,3 EV beállításokkal készült.  

2015. november 28., szombat

Beköszöntő tél

Havazik. Ha nem is olyan őrült módon, de kétségtelenül télies a hangulat. A kunyhóban kuksolok. A madáretetőn nagy a forgalom, cinegék, verebek, pintyek lepik el a napraforgót. Néha egy-egy szajkó vagy egy fakopáncs is beesik, pár percre elfoglalva az etetőtálcát. Jó nézni a sürgölődő madárseregletet. A havazás néha alábbhagy, néha felerősödik, de már látom, hogy a talajon nem marad meg. Az éjszaka leesett hólepel is tűnékeny, és az utánpótlás is egyre ritkul, majd el is áll. Mire az első ölyv megérkezik, már nem is látszik a hó, a füvön landol. Rögtön követi két társa, így hárman kezdenek bele a falatozásba. A várakozás alatt őket ki is szúrtam már a környező fákon, de arról fogalmam sincs, hogy a következő 8 madár honnan jött. Újabb és újabb egerészölyvek bukkantak föl. Az első ölyv leszállását követő egy órában folyamatosan váltják egymást a kunyhó előtt. Ölyvek a földön, a les fölötti fán, a madáretető tetején, és szerencsére ott is, ahova azt pár nappal előtte megálmodtam. A mozizás után végre jöhetett a fotózás is. Miután az első madár jóllakott, és a földön is egyre nagyobb volt a feszültség a többi ölyv miatt, felugrott a kijelölt helyre, hogy csőrét megtisztogassa.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2823
Tökéletes. Az ölyv tudta a dolgát, szépen forgolódott, mutatta magát, hát készültek a fotók is.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2822
Jobbra komponálva, balra komponálva, mindenkinek ízlése szerint. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2824
http://volgyisandor.extra.hu/node/2825
A jóllakott madár nézelődött, volt is mit, hiszen nagy volt a jövés-menés körülötte.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2826
Olyannyira, hogy hamarosan el is hagyta pihenőhelyét, mert újabb ölyv jelentkezett fotózásra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2827
Fantasztikus, minden tervem így sikerüljön! :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2828
A pörgés lassan alábbhagyott, az ölyvek egymás után repültek el, hogy valami nyugodtabb helyen emésszenek. A földön már csak a sor végére maradt madarak maradtak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2829
Megvártam, amíg ők is elmennek, aztán én is leléptem. Ha ilyen mozgalmas lesz a tél, egy szavam sem lesz. :)

2015. november 21., szombat

Itatós fajmustra

Az évnek ebben a szakában az enyhe, csapadékmentes időjárás a madáritatón nagyon jó forgalmat szokott eredményezni. A nagy pörgést persze a máskor megszokott fajok biztosítják, de az évszaknak megfelelően, a fotós csemegének számító fajok is felbukkanhatnak.Úgyhogy ilyenkor mindig bizakodással teli ülök be a leskunyhóba, hátha beesik valami. Az első jobb faj egy meggyvágó volt. Ebben az évben a kunyhóhoz viszonylag közel alakítottam ki egy ivóhelyet, hogy közeli portrékat tudjak készíteni. Ilyenkor az ide leszálló madarak sokszor egy méter közelségben vannak hozzám. Ez a közeli portré lehetőségén kívül egy fantasztikus élmény is.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2803
Olyan részleteket lehet ilyenkor megfigyelni, amire maximum csak akkor lenne lehetőség, ha az ember kézben tartaná a madarat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2804
Az ivóhelyen egymást váltják a madarak. Míg a kis tengeliccsapat iszik, addig a kunyhó tetején halk dobbanás jelzi, hogy érkezett valami. Rövid tétovázás után léprigó ugrik le a víz mellé. Bár nem ez az első találkozásunk, mégis nagy az izgalom.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2805
Citromsármány a következő. Ő sem tartozik a gyakori fajok közé, legalábbis a madáritatón.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2806
Sajnos az ugyanazt a helyet választó fekete rigó elriasztja,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2807
a rigó viszont a szajkók miatt riad el.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2808
Minimum négyen vannak. Jó darabig a környéken rajcsúroznak. Isznak, majd kergetőznek. Igazi bohócok. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2809
A szajkók miatt egy darabig nem jött semmi, egy tojó fekete rigó törte meg a csendet.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2810
http://volgyisandor.extra.hu/node/2812
Egyedül a cinegék mozgása volt szinte folyamatos.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2811
Sokszor adnak ők is jó fotótémát, de örültem, amikor a sok cinege között a citromsármány újra megjelent.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2813
Ezúttal nyugodtabb volt, fürdött is egy jó alaposat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2814
Nem nagyon volt idő bambulni, a sármányt követően újabb tengeliccsapat érkezett.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2815
És szinte ugyanabban az időben egy érdes cserregés is felhangzott, egészen közelről. Jaj de jó volna! És igen.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2816
Az ökörszem megjelent a medence szélén. Nagyon gyors madár, de mivel előre szól, fel lehet készülni az érkezésére. Szerencsém is van, az ökörszem közreműködő, így sok kép készül.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2817
http://volgyisandor.extra.hu/node/2818
Vitathatatlanul ő a nap sztárja.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2819
Az ökörszem után még érkezik egy léprigó, ő is portréra jelentkezett.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2820
A napot pedig tengelicekkel zártam.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2821
Akár elégedetlen is lehetnék annak a tudatában, hogy milyen fajokat hallottam még a nap folyamán, de nem vagyok az. Több nap mint kolbász, mondja a mondás is. :)

2015. november 14., szombat

Folyt.köv.

Egerészölyvekre kihegyezett projektemet hat éven keresztül gyűrtem, mire eljutottam odáig, hogy az elmúlt télen sikerült olyan fotókat készítenem, amelyek minden igényemnek megfeleltek, és minden elképzelésemet felül is múlták. Most, lassan egy év távlatából is futkos a hátamon a hideg, ha eszembe jut az a februári fantasztikus nap, amikor gyakorlatilag egy délután alatt elkészült az összes vágyott fotó. Az ominózus nap után véget is ért az ölyves szezon a felmelegedő időjárás miatt. De akkor már el is határoztam, hogy mivel nagy számú madár áttelelését segítette a munkám, az etetőhelyet továbbra is fent fogom tartani. Ennek megfelelően, az ősz folyamán elő is készültem, persze azért a leskunyhót is felkészítettem, mert a fotózás lehetőségét továbbra is meg akarom tartani. A tavalyi képek egy része az általam kirakott facsonkon készült. Ez kint is maradt aztán egész évben. Gondoltam, hogy úgy is lecserélem majd. Ám egy szerencsés körülmény miatt még a helyén tartottam. Év közben szépen felnőtt körülötte a siska nádtippan, és fantasztikus környezetet teremtett köré. Na, mondom ezt meg kell örökíteni, de persze nem csak úgy, hanem ha lehet, akkor madárral kombinálva. Ezt el is könyveltem magamban. November elejére időzítettem az etetés kezdetét, amire egyből reagáltak is az ölyvek. Szuper! De ami egyből megfogott, az a szép sárgába hajló hegyoldal volt a háttérben. Na, ezzel nem szabad várni, most kell megörökíteni a kialakult helyzetet. A legközelebbi alkalommal ki is ültem pár órára, gondoltam csak beesik egy ölyv, vagy holló, amit meg tudok fotózni a szép nádtippanos környezetben. Megérkezésem után röviddel aztán az ölyvek is jelezték, hogy itt vannak. Egy, majd kettő, majd három madár is beszállt a közeli fákra. Na, lesz itt fotótéma! Aztán elkezdődött az, amire egyáltalán nem számítottam. Nagy örömömre az első madarak egyből használták a beszállót.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2776
Ó, szuper! Bár a fények nem a legkedvezőbbek  voltak, a szezon első ölyvei mindig élményszámba mennek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2777
Az első három ölyv már a földön táplálkozott, amikor nem is olyan messziről felhangzott az a mély "korr" hang, amitől mindig kicsit megborzongok. Megérkeztek a hollók is.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2778
Hangosan beszélgetve szálltak át a terület fölött,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2779
miközben az erdőszéli fákon már újabb ölyvek várakoztak, és kiáltoztak a földön táplálkozó társaik felé. Szerencsére nem csak várakoztak, le is szálltak. A beülőt is használták gyakran, volt lehetőség bőven, hogy a nádtippanos környezetet többféleképpen kombináljam a fotókra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2780
http://volgyisandor.extra.hu/node/2781
http://volgyisandor.extra.hu/node/2782
Közben persze az ölyveket is próbáltam számolni. 12 különböző madárig jutottam, azután a folytonos cserélődés miatt elvesztettem a fonalat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2783
Nem is akartam elhinni. Ráadásul néhány madár határozottan ismerősként hatott az elmúlt télről.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2784
Mintha ott folytattam volna, ahol februárban abbahagytam, mintha a madarak az év folyamán nem is mentek volna sehova, mintha csak arra vártak volna, hogy újra elkezdődjön a szezon. Furcsa, de jó érzés volt.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2785

2015. november 4., szerda

A várva-várt karvaly

A madáritatóval kevesebbet tudok foglalkozni mostanában, mint amennyit szeretnék. Pláne azzal a tudattal, hogy a karvalypár is látogatja. Persze az október eleji élmény nem ment ki a fejemből, amikor a hím és a tojó is megmutatta magát, mialatt a lesben ültem. Akárhányszor az itató felé jártam, mindig bevizionáltam a medence szélén ülő karvalyt. Egy rövidke próbálkozást tudtam csak tenni még októberben, de az a másfél óra, amit rá tudtam szánni, csak egy hangulatos, őszi füzikeportréra volt elég.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2725
November elejére lett végre annyi időm, hogy egy délelőttöt el tudtam tölteni a madáritató melletti leskunyhóban. Kicsit megkésve érkeztem, de a szép őszi napsütés miatt így is jókedvűen bújtam be kedvenc leshelyemre. Amint beültem, és elhelyezkedtem a szűkös kunyhóban, a pára egyből opálosra változtatta az ablakot. Ez ebben az évszakban már csak így van. Az első teendő tehát mielőtt a felszerelés állványra kerülne, a páramentesítés beindítása. Aztán mire mindent összerakok, általában az üveg is kitisztul. Szóval ott tartottam, hogy éppen elhelyezkedtem, amikor a párás ablakon keresztül látom ám, hogy egy hím karvaly száll le az itató szélére. Azt a mindenségit! Nem volt egy perce sem, hogy eltűntem a lesben. Az üveg egy merő pára, az állvány a tokjában, a fényképező a táskában. Na most mi legyen? Itt a várva-várt madár, és nem tudok fotózni. Gyorsan elkezdtem a zsebemben turkálni, kapkodva előrángattam a mécseseket, gyufa, stb. Persze ez nem ment hangtalanul. A karvalynak feltűnt a bénázásom lesből kiszűrődő nesze, és el is libbent. Na, ezt elbaltáztam. De a páramentesítés a helyére került, és a fényképezőt is gyorsan az állványra pattintottam, hátha. És igen. Pár perc múlva a karvaly ugyanott landolt, ahonnan az előbb elillant. Micsoda szerencse! Az üveg már páramentes volt, hát nem volt akadálya a portrénak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2762
Micsoda gyönyörű madár! Nem ült túl jó helyre, és sietett is. Pár korty után távozott. Így maradt az a két kocka portré, aminek így is nagyon örültem.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2763
Ezek után már bármi jöhetett, én már elégedett voltam. :) A buksi fejű meggyvágó,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2764
és az egymás után érkező cinegék már csak a hab voltak a tortán erre a napra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2765
http://volgyisandor.extra.hu/node/2766

2015. november 1., vasárnap

A hónap képe

A szarka egy meglehetősen gyakori madár, valahogy eddig mégis elkerültük egymást. Azonban az ősszel indított új projektem keretében sikerült közelebbről is megismerkednünk. Ennek nagyon örültem, mert a szarkát alapvetően fekete-fehér madárként ismeri mindenki, ám ha megfelelő szögben éri a fény, a fekete tollazat hirtelen átváltozik, és valami csodálatos fémes csillogás jelenik meg helyette. Egy szerencsés pillanatban ezt a kettősséget láttam meg a fényképező keresőjén keresztül. Annyira megtetszett, hogy ez a pillanat is lett októberben a hónap képe.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2740
A kép Pentax K5 II vázzal, Sigma 120-400 mm 1/4,5-5.6 DG APO OS optikával, f7,1, 1/200, ISO 800,  -1 EV beállításokkal készült.