2016. április 30., szombat

Délutáni zöld

Egyre zöldebb a tó. Na nem a víz, hanem a part, a nádas. Míg az erdők már rég kilombosodtak, addig a nád és a gyékény most jutott el abba a fázisba, hogy szép zöld reflexiót ad a víznek, és a tavalyi, avas levelek egyre kevésbé látszanak. Vártam már ezt az időszakot, mert szeretem a zölddel körített fotókat. A jó irányba állított tutajról pedig szép kilátás nyílik a zöldre.

A késő délutáni órában egy vízityúk az első vendégem. A sarjadó gyékény közül lépdel ki a vízen lebegő fűzfaágra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3039
Sok reményt fűzök a pihenőhelynek szánt fához, de egyenlőre úgy tűnik csak a vízityúkok látogatják időnként.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3040
Ő is csak rövid ideig maradt, körülnézett és már ment is a dolgára. Helyette a távolabb úszkáló madarakat  figyelem az objektíven keresztül. Feltűnik a területes búbos vöcsök is, de messze van, várok még. A keresőbe azonban beúszik egy homályos folt. Gyorsan rányomok az autófókuszra (Micsoda nagyszerű találmány! :)), a kép azonnal kiélesedik, és láss csodát, egy kis vöcsök került hozzám egészen közel. Szépen kitölti a képmezőt, és micsoda zöld veszi körül! Gyorsan exponáltam egy sorozatot, a madár viszont már el is tűnt a víz alatt. Szerencsére ezt a kockát azért otthagyta nekem. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/3041
Miután gyorsan visszanéztem a képet, újra a búbos felé pillantok, de már nem ott van, ahol az előbb. Kiúszott a gyékényfal elől, és a nyílt vízen, a zöld kellős közepén pillantom meg újra. Príma! De mit csinál? Lábával elkezdi fröcskölni a vizet. Ez a madár fürdik.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3042
Sok évnyi madáritatózás után persze az nem furcsa, hogy egy madár szeret fürdeni. Na de egy vöcsök? Minek? Egész nap a vízben van, folyamatosan vizes. Na de szemmel láthatóan, az én gyenge eszmefuttatásom ellenére, a búbos rettentően élvezi a szituációt. Hosszú percekig fröcsköli magára a vizet.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3043
Majd a végén a már ismert szárnyverdesés,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3044
és a vöcskökre annyira jellemző tollrázás.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3045
A fürdőzés után, csak a miheztartás végett, még pózolt egy sort a szomszédnak,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3046
aztán a közelgő hattyú elől alábukott.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3047
A hattyú gyorsan elúszik. De ahogy utána néztem, megint a vöcsköt látom meg. Hiába, ez az ő világa. Ezúttal a belső öbölben úszkál.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3048
Itt a közeli háttér miatt még nem olyan szép a zöld, de a madár közelsége nagyon imponáló.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3049
Nem lehet kihagyni, és hát azok a tollbóbiták... :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/3050
Mivel is lehetne zárni ezt a szép napot, mint még egy kis zölddel, és vöcsökkel. A szomszéd is megjelenik a határon. Szemmel láthatóan méregetik egymást, de csak tisztes távolból, minden balhé nélkül.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3051
Aztán mindenki ment a dolgára. Az egyik vöcsök eltűnt az öbölben, a másik a kányafű között,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3052
én meg hazafelé vettem az irányt... 

2016. április 24., vasárnap

Köd előttem, köd mögöttem

Amikor hajnalban, a tó sarkán kiszálltam az autóból, olyan látvány tárult a szemem elé, amitől tátva maradt a szám. A tó nem nagyon látszott. Na de nem azért, mert még sötét volt. Bár  igaz, messze volt még a reggel, mégis a telihold a derült, csillagos égbolton szinte nappali fényt biztosított. Hanem azért, mert az egész tó fölött több méter vastag pára ült. Mint egy hatalmas paplan, úgy fedte be a vizet, nádast, mindent. Csak a magas fűzfák csúcsa látszott ki belőle. A kerek telihold pedig gyönyörű, sejtelmes fénybe vonta ezt a ritka jelenséget. Sok éve járom a hajnali vízpartot, de ilyen markáns, szinte ködszerű, víz fölötti párát még soha nem tapasztaltam. Ez a tényező, a makulátlan szélcsend, és a közelgő napkelte egyet jelent a különleges látványvilággal, úgyhogy gyorsan és nagy kedvvel készülődtem. A gáton, már menetfelszerelésben lépkedve arra gondoltam, ha tájfotós lennék, most tobzódnék a holdfényes, ködös látképben, de a sűrű pára alól kiszűrődő madárhangoknak nehéz ellenállni, úgyhogy tájfotós ambícióimat hátrahagyva hamar a vízbe gázoltam. A víz szintjéről azért egészen másként festett a dolog.  A lesben fekve gyakorlatilag semmit nem láttam. Azt megszoktam már, hogy a napkeltét megelőző kb fél órában már tulajdonképpen mindent látni, fényképezni is lehet, ha van mit. Most viszont csak az innen-onnan hallható hangokból, loccsanásokból lehetett következtetni, hogy az előttem elterülő semmiben azért zajlik az élet. Akkor kezdett derengeni valami, amikor a nap már emelkedni kezdett.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3026
Ennek hatására a víz fölötti masszív pára is mozgásba lendült, és mintha a madarak is aktívabbá váltak volna. Igaz, erősen mereszteni kellet a szemem, hogy észre is vegyem őket. Elsőként egy kis vöcsök került a közelembe.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3027
Majd a közeli nádast megzörgetve, egy vízityúk lépett ki elém.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3028
Ha nem zörög, tán észre sem veszem, annyira meresztgettem a szemem a kelő nap irányába, hátha észre veszem a terület gazdáját. Meg is láttam, de csak a sziluettjét, közelebb ezúttal nem jött.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3029
Jött viszont egy réce. Először nem tudtam miféle, aztán a felsejlő fehér szeméből kitaláltam, cigányréce közeledett.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3030
Nagyon sietett, de szerencsére előttem úszott el, így végig tudtam követni, egészen a kelő nap ellenfényébe.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3031
A szárcsák is mozgolódtak, bár jobbára csak elúsztak a látótávolságon belül. A balhés pillanatokra csak a hangok alapján tudtam következtetni.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3032
Annak ellenére, hogy már egy órája felkelt a nap, a pára még mindig kitartott. A szemközti nádas még mindig homályba burkolózott. A reggel legszebb pillanatai pedig csak ez után következtek. Szinte a semmiből felbukkant egy hattyú. Egészen elképesztő volt a látvány. A szárnyait kissé megemelve úszott a semmiben, tollait pedig már megvilágította a fák fölé emelkedő nap.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3036
Hihetetlen volt. Mint egy álomkép, úgy jelent meg előttem, pedig tudtam, csak a járőröző gúnárt látom.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3033
Közeledett, forgolódott előttem, én meg csak ámultam, és fényképeztem.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3034
http://volgyisandor.extra.hu/node/3038
Majd ahogy jött, úgy úszott el a semmiben. Volt, nincs, akár egy tünékeny pillanat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3035

2016. április 23., szombat

Vöcsökbirodalom

Három hét is eltelt azóta, hogy utoljára a tutajon feküdtem. Bokros teendőim nem engedtek el maguktól, így már nagyon vártam, hogy egy kicsit ringatózhassak a tavon. Meg kíváncsi is voltam, hogyan teljesít az új hely. Ugyanis kicsit arrébb parkoltam a lest. Igaz, hogy fotózni nem volt időm, de néha egy-egy gyors terepszemlét megejtettem a parton, hogy lássam, miként mennek a dolgok. Az eltelt három hét alatt a vöcskök násza véget ért, a párok-revírek kialakultak. A madarak elkezdték a költést, és behúzódtak a nádas rejtekébe. Hát utánuk mentem. Kiszemeltem egy öblöt a  kis csatornákkal szabdalt nádasban, ott ringatózik most a tutaj. Ez merőben új helyzetet teremt, ugyanis nem a nagy, nyílt vízfelületeken kell várni, hogy a madarak közel kerüljenek, hanem a nádas, gyékényes szövevényes útvesztőin amúgy is kicsik a távolságok. Meglátjuk mi lesz belőle.

Az előző napi heves szél után meg kellett néznem, hogy nem vándorolt-e arrébb a tutaj, és mivel volt egy szabad órám, be is feküdtem kicsit relaxálni. Erősek a fények, de ha már becuppogtam a tó közepébe, nem hagyhattam ki, látnom kellett milyen a mozgás a környéken. Hát megdöbbentő. Ahogy eltűntem a lesben, szinte azonnal felbukkant egy búbos vöcsök az öböl közepén. Megörültem neki, legalább megtaláltam. De még jobban örültem annak, hogy megcélozta a tutajt.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3011
Annyira közel úszott el előttem, hogy az valami hihetetlen volt. Így utólag is hátborzongató az érzés, ahogy a piros szemébe nézhettem.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3012
Gyorsan visszanéztem a képeket, igen-igen-igen! Ám nem volt sok idő örömködni, felpörögtek az események. Mint kiderült két revírre látok rá a lesből. A tojók már minden bizonnyal a fészken ülnek, a hímek pedig folyamatosan járőröztek. Ha az egyik felbukkant, a másik szinte azonnal megjelent, és erős hangját hallatva, fenyegető pózban megindult felé.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3013
Hihetetlen mázli, hogy ezt többször is a les közvetlen közelében tette.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3015
Nehéz volt elhinni, hogy ez most velem történik, hiszen eddig az volt a tapasztalatom, hogy a vöcskök egy kicsit mindig messzebb vannak, mint kellene. Most meg épp az ellenkezője történik. Madaram, ha épp nem volt teendője a szomszéddal, az öböl közepén ringatózott,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3014
vagy tollászkodott.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3016
De közlekedésre továbbra is a tutaj előtti csatornát használta,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3017
több portréra is lehetőséget adva.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3018
http://volgyisandor.extra.hu/node/3019
A rövid kis ebédidő lejárt, mennem kellett, és egy nyújtózkodó pillanat után le is léptem.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3020
De egyszerűen nem tudtam szabadulni a friss élményektől, este vissza kellett jönnöm. Késő délután megint a a lesben feküdtem. Az első madár, amit megpillantottam, egy sunnyogó búbos vöcsök volt. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/3021
Épp a szomszéd felé tartott, tisztázni a határvonalat. De mivel egyértelműek voltak a jelzések, nem került sor összecsapásra. Visszatért a nyugalom, és békés halászattal,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3022
úszkálással telt az idő.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3023
Mígnem a nap már erősen hanyatlott. Gyönyörű fények estek a tóra, és a pont háttal tollászkodó vöcsökre. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/3024
A távolabbi nádas szép reflexiót vetett a vízre, a naplemente előtti utolsó pillanatokban a szomszéd vöcsök szépen beúszott a képbe, és verdesett párat a szárnyaival. Mint egy jelenés a vöcsökbirodalom kellős közepén.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3025

2016. április 9., szombat

Még néhány vöcsök

Abban a reményben, hogy a vöcskök csodálatos násztáncának ismét tanúja lehetek, egy délután megint megcéloztam a tutajt. Igaz, kicsit elkéstem, de a naplemente szép fényeire még kiértem. A vöcskök állandóan jelen vannak a kis öbölben, ezért attól nem tartottam, hogy a rövid idő ellenére nem látom őket. Hamar meg is mutatták magukat. Egy halászó példány bukdácsolt be a látótérbe, majd egy alkalommal megfelelő távolságban érkezett a felszínre.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3002
A kis vöcsköknél már megszoktam, hogy bár nem lehet látni a víz alatti mozgásukat, nagyjából be lehet határolni, hogy egy-egy lebukás után milyen távolságban bukkannak fel ismét a felszínen. A búbos vöcsköknél ez egészen másként van. Minden bizonnyal a nagyobb termetük miatt erőteljesebb, hosszabb víz alatti úszásra képesek. Ugyanis többször előfordult, hogy az egyik pillanatban előttem alábukó madár a következő felszínre érkezésekor már egészen távol jelent meg a víz felszínén, vagy a látótérből teljesen ki is úsztak. Ennél fogva a mozgásuk teljesen kiszámíthatatlan,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3003
mint ahogy a nászviselkedésük is. Ezen az estén sajnos takarásban történt, így meg kellett elégednem ezzel a többé-kevésbé közeli felvétellel. 
http://volgyisandor.extra.hu/node/3004

2016. április 4., hétfő

Búbos vöcsök minden mennyiségben

A legutóbbi, szemkápráztató hajnal után nem is volt kérdés, hogy a szombat hajnalt hol fogom tölteni. A napkeltét ismét a tutajon fekve vártam. De megint bebizonyosodott, hogy nincs két egyforma reggel. A kelő napot felhők takarták, így a reggeli órák meglehetős szürkeségben teltek. A fénytelen leskelődés ráadásul viszonylag eseménytelenül is zajlott. A vöcskök sem voltak túl aktívak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2992
Párszor ugyan elúsztak előttem,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2993
de sokáig egyszer sem maradtak. Talán az egy tollászkodó mozdulatért érdemes volt korán kelni.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2994
Az ismétlésre másnap délután kerülhetett sor. Zavartalan napsütés várt, és az események is szinte azonnal felpörögtek. Érkezésem után hamar visszaállt a rend, és az öbölben megjelenő vöcsökpár egyből a lényegre tért. Trombitáló hangjukat hallatva egymás felé közeledtek, és násztáncba kezdtek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2995
Ez egy nagyon szép, megkapó jelenet. A két madár egymással szemben illegeti magát, gallérjukat, bóbitájukat felmeresztik, és táncolnak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2996
A fények még kicsit kemények voltak, de az, hogy ezt végre objektíven keresztül nézhettem, feledtette ezt a problémát.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2997
A nap hátralévő része sem telt üresen. A vöcskök szabályos időközönként megjelentek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2998
Halásztak,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2999
vagy a lábukat nyújtogatták,
http://volgyisandor.extra.hu/node/3000
vagy éppenséggel csak ringatóztak a vízen a naplemente fényében.
http://volgyisandor.extra.hu/node/3001