2010. április 29., csütörtök

Cankólesen / Sandpiper photography

A legutóbbi találkozás a gólyatöccsel nem hagyott nyugodni. Annak érdekében, hogy a madarak közelebb jöjjenek, tennem kellett valamit. Jobban kell álcáznom magam. Hamarjában egy hevenyészett leshelyet készítettem a lecsapolt tó medrébe. Az iskolában annak idején jól megtanult szabályt követtem. "Anyag nem vész el, csak átalakul." Ez annyit tesz, hogy a kiselejtezett szúnyogháló, mely eredeti funkcióját már nem képes betölteni, lessátor alapanyaggá lépett elő. Nem hiába hordoztam hónapokig a csomagtartóban, most végre hasznát veszem. Néhány leveles ág és az álcaháló (ami mellesleg korábban halászháló volt :)), és máris készen várt a rögtönzött lessátor.

Másnap reggel szépen megágyaztam az iszapon, és vártam a madarakat. Sajnos a töcsök nem voltak a vízen, de néhány partimadár mozgott a túlsó oldalon. Nincs mit tenni, várni kell. Bámészkodás közben feltűnt egy "púp" a vízen. Nem tudtam mire vélni a dolgot. A sekély vízben lassan mozgott, de mindenfajta úszó mozdulat nélkül. Akkor vált világossá, hogy mit látok, amikor a valami kimászott az iszapos sekélyesbe. Először egy fejet vettem észre, amint a púp emelkedett ki a vízből. Ebből már rájöttem, hogy teknőst látok. De miért nem mozog a lába? Hát azért nem, mert alatta volt még egy teknős, aki az előbbit a hátán cipelte. Leesett a tantusz. Párzó mocsári teknősöket látok.

Nem is gondoltam volna, hogy ez a két szerelemittas teknős még hasznomra lesz a madarak csalogatásában. Pedig így lett. A nőstény elég nehézkesen mozgott, ahogy a hímet a hátán cipelte. Amerre ment, alaposan felszántotta maga után az iszapot, és azzal együtt felkeverte az iszapban lakó férgeket is. Ez keltette fel a cankók figyelmét, és szép lassan lekövetve a teknősök nyomát az én lesem előtt kötöttek ki. Nyomtam is bőszen az exponálógombot, hiszen réti cankók és billegetőcankók táplálkoztak előttem alig 4 méterre.


Sajnos a gólyatöcs ezúttal elmaradt, de ezek a kedves kis madarak kárpótoltak érte.

I photographed sandpipers this time in the drained lake bed. Mating european pond tortoises have helped in this, who stirred up the sludge. Thus, in the vicinity attracted the birds.

2010. április 28., szerda

Gólyatöcs / Black-winged Stilt

A tavalyi év kisebb-nagyobb sikerélményein felbuzdulva elhatároztam, hogy az idén is folytatom a vízparti fotózást. Annak rendje és módja szerint az előre kigondolt koncepció alapján készítettem is egy fix leshelyet. A minap csak ellenőrizni ugrottam be, hogy lássam, milyen mozgás van a les körül. Egyenlőre nem tolonganak a madarak, mint a terveimben. :) De az egyik leeresztett tó medrében figyelemreméltó mozgást tapasztaltam. Olyan fajok táplálkoztak az iszapban, amelyeket még nem sikerült fotóznom. A terepviszonyokat és a madarak mozgását figyelembe véve egyik reggel vissza is tértem álcahálóval felfegyverkezve, és befeküdtem a tómederbe. Az első számú célpont a gólyatöcs volt. Két egyed is keresgélt a sekély vízben. A megjelenésem okozta kisebb riadalom elmúltával egyre közelebb kerültek hozzám. A kívánt távolság, vagy inkább közelség, egyenlőre még nincs meg, de azért már készültek értékelhető fotók. A közelebbi felvételekért kell még egy kicsit dolgozni.
The result of this year's first waterside photography was the stilt. I still need to work for the nearby photos.