A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízimadár les. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízimadár les. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 13., péntek

Gólyatöcs / Black-winged Stilt

Dénes, a szemfüles, megint kiszúrt valamit :). Egy belvizes területen jelentős madárgyülekezésre lett figyelmes. Gondoltam, megnézem, mert sok jó fajt említett. A területre érve, bár számítottam rá, mégis meglepődtem. Az egykori meder a sok csapadék miatt ismét megtelt vízzel, és ezt a madarak is kihasználták. Kanalasgém, gólyatöcs, sárszalonka, cankók, bíbicek, és hát még mennyi minden. A terepet gyorsan felmérve találtam egy alkalmasnak tűnő szigetet, ahova a lessátrat fel tudom állítani, és nagy eséllyel tudom a madarakat fotózni. A terv már készen is volt. Hajnali fél négykor kelés, irány a vízpart. Még bőven csillagos volt az ég, amikor kiértem. Még egy hullócsillagot is láttam. Gyors kívánság, sose lehet tudni. Aztán hamarjában összekaptam magam. Mellcsizmát rántottam, és felmálháztam magam. Hátizsák, álcaháló, állvány, lessátor, egy deszka az iszapra... (Valahogy így nézhettek ki az afrikai teherhordók.) Gyorsan neki is vágtam, hogy a kb 60-70 cm-es vizet átlábaljam. Csobbanás nélkül megúsztam. Tapogatózva fölállítottam a sátrat, és becuccoltam. Öt óra, dereng a keleti égbolt. Lassan megelevenedett körülöttem minden. Először a kis vöcskök mozgolódtak.

Szerencsére néha a sekélyebb részbe is kijöttek, így tudtam pár képet készíteni. Röviddel napkelte után a sátor mellett motozásra lettem figyelmes. Alul kikukucskálva láttam, hogy egy billegetőcankó keresgél az iszapon. De nem a tőle megszokott módon. Az iszap helyett a kiálló növényi szárakat vizsgálgatta, és az azokon lévő rovarokat kapdosta el. Addig-addig szaladgált, míg bekeveredett az objektív elé is.

Aztán jöttek azok a madarak, amik miatt jöttem. Gólyatöcs csapat jelent meg a vízen. Először csak távolabb táplálkoztak, de szép lassan haladtak felém. A sok kiálló kóró miatt nehéz volt őket fényképezni, de néhány értékelhető kép azért készült.

Az egyik közelben szedegető töcs lábán sárga gyűrűt vettem észre. Próbáltam több oldalról lefényképezni, hátha ennek segítségével felfedi majd kilétét.

Öt óra hasalás után aztán kikecmeregtem, a nyakam már nem nagyon akart mozogni. Nagy élmény volt. Igaz, hogy jó pár faj csak a sátor mögül kiabált, de talán lesz még lehetőségem újra próbálkozni.
Már csak ki kell kecmeregni ezzel a sok holmival...


The sunrise on the wet area have found. I was watching from the tent the birds moving here. I was to take a photo of the stilt mostly. One of the stilt were even coloured rings on his foot.

2010. április 29., csütörtök

Cankólesen / Sandpiper photography

A legutóbbi találkozás a gólyatöccsel nem hagyott nyugodni. Annak érdekében, hogy a madarak közelebb jöjjenek, tennem kellett valamit. Jobban kell álcáznom magam. Hamarjában egy hevenyészett leshelyet készítettem a lecsapolt tó medrébe. Az iskolában annak idején jól megtanult szabályt követtem. "Anyag nem vész el, csak átalakul." Ez annyit tesz, hogy a kiselejtezett szúnyogháló, mely eredeti funkcióját már nem képes betölteni, lessátor alapanyaggá lépett elő. Nem hiába hordoztam hónapokig a csomagtartóban, most végre hasznát veszem. Néhány leveles ág és az álcaháló (ami mellesleg korábban halászháló volt :)), és máris készen várt a rögtönzött lessátor.

Másnap reggel szépen megágyaztam az iszapon, és vártam a madarakat. Sajnos a töcsök nem voltak a vízen, de néhány partimadár mozgott a túlsó oldalon. Nincs mit tenni, várni kell. Bámészkodás közben feltűnt egy "púp" a vízen. Nem tudtam mire vélni a dolgot. A sekély vízben lassan mozgott, de mindenfajta úszó mozdulat nélkül. Akkor vált világossá, hogy mit látok, amikor a valami kimászott az iszapos sekélyesbe. Először egy fejet vettem észre, amint a púp emelkedett ki a vízből. Ebből már rájöttem, hogy teknőst látok. De miért nem mozog a lába? Hát azért nem, mert alatta volt még egy teknős, aki az előbbit a hátán cipelte. Leesett a tantusz. Párzó mocsári teknősöket látok.

Nem is gondoltam volna, hogy ez a két szerelemittas teknős még hasznomra lesz a madarak csalogatásában. Pedig így lett. A nőstény elég nehézkesen mozgott, ahogy a hímet a hátán cipelte. Amerre ment, alaposan felszántotta maga után az iszapot, és azzal együtt felkeverte az iszapban lakó férgeket is. Ez keltette fel a cankók figyelmét, és szép lassan lekövetve a teknősök nyomát az én lesem előtt kötöttek ki. Nyomtam is bőszen az exponálógombot, hiszen réti cankók és billegetőcankók táplálkoztak előttem alig 4 méterre.


Sajnos a gólyatöcs ezúttal elmaradt, de ezek a kedves kis madarak kárpótoltak érte.

I photographed sandpipers this time in the drained lake bed. Mating european pond tortoises have helped in this, who stirred up the sludge. Thus, in the vicinity attracted the birds.

2010. április 28., szerda

Gólyatöcs / Black-winged Stilt

A tavalyi év kisebb-nagyobb sikerélményein felbuzdulva elhatároztam, hogy az idén is folytatom a vízparti fotózást. Annak rendje és módja szerint az előre kigondolt koncepció alapján készítettem is egy fix leshelyet. A minap csak ellenőrizni ugrottam be, hogy lássam, milyen mozgás van a les körül. Egyenlőre nem tolonganak a madarak, mint a terveimben. :) De az egyik leeresztett tó medrében figyelemreméltó mozgást tapasztaltam. Olyan fajok táplálkoztak az iszapban, amelyeket még nem sikerült fotóznom. A terepviszonyokat és a madarak mozgását figyelembe véve egyik reggel vissza is tértem álcahálóval felfegyverkezve, és befeküdtem a tómederbe. Az első számú célpont a gólyatöcs volt. Két egyed is keresgélt a sekély vízben. A megjelenésem okozta kisebb riadalom elmúltával egyre közelebb kerültek hozzám. A kívánt távolság, vagy inkább közelség, egyenlőre még nincs meg, de azért már készültek értékelhető fotók. A közelebbi felvételekért kell még egy kicsit dolgozni.
The result of this year's first waterside photography was the stilt. I still need to work for the nearby photos.

2009. szeptember 30., szerda

A hónap képe / The picture of the month

Szeptemberben elindítottam egy új fotós projektet. Célba vettem a vízimadarakat. Teljesen más fotózási stílust követel meg a téma. Új terepviszonyok, víz, sár, nagy és félénk madarak. Csupa olyan probléma, amiket csak tapasztalat útján tudok megoldani. Úgy néz ki, hogy lassan, döcögősen beindul a dolog, egyre több ötletem van ezzel kapcsolatban. Remélem ezeknek köszönhetően számos új madárfajt nézhetek meg az objektíven keresztül is.
Talán az egyik legfeltűnőbb vízimadár a nagy kócsag. Fenséges, tiszteletet parancsoló madár. Óvatossága próbára teszi a természetfotóst. Éles szemével a legapróbb mozdulatot is kiszúrja. Többszöri próbálkozás után azért sikerült néhányszor egész közel férkőzni hozzájuk. Több kép is született, ami szépen bemutatja a korábban leírt szép madarat. Ám a madarak szépsége sokszor vadságot takar. Emberi gondolkodással nehéz megérteni a madarak érzelem nélküli életét. Hiszen náluk két cél van, szaporodni és túlélni. A túlélés egyik alapszabálya: kihasználni a lehetőségeket. Egy-egy jó táplálkozóterületen sok madár összeverődik ebből az okból, és ilyenkor az összezörrenések gyakrabban előfordulnak. A jobb helyekért folytonos küzdelem zajlik. Az e havi hónap képe ezt a viselkedésformát mutatja be. Egymást kergető nagy kócsagok.
A jelenet elég közel zajlott, és nem volt idő a zoom állítására, ezért sajnos néhány alkatrész lemaradt a képről. De mégis mozgalmas, és mindent elmond a madarak egymás közti viszonyáról.

A kép halastavi környezetben, Pentax ist Ds fényképezővel, Sigma 70-300 objektívvel, f6/7, 1/350, ISO200, rekesz előválasztás, manuál fókusz beállításokkal állvány segítségével, fekvő lesből készült.

I selected a eventful picture in this month. Many egret assembled on the feeding area. The big congestion caused many conflicts. They fought for the better places with each other.

2009. szeptember 27., vasárnap

Hajnali kukucska / Auroral peek

Nem szeretek korán kelni. Mégis egyre többször megteszem, mert a hajnali fotózásoknak speciális, utánozhatatlan hangulata van. Ma fél hatkor csörgött az óra. Így szeptember végén épphogy csak sejlik a keleti látóhatár. Reggeli ügyes-bajos dolgaim után, hatkor már a tavak mellett vagyok. Sietnem kell, mert már vöröslik az ég alja. Halványan lehet látni, hogy a tómederben hol pihennek a madarak. A leshez való bejutásom a közelben tartózkodó madarak körében kisebb riadalmat kelt, de hamar lenyugszanak, mert csak a zörgésemet hallották, látni nem láttak. Mire bent fekszem a lesben már pitymallik. A madársereg kezd megélénkülni. Szétszóródnak a tó minden szegletében. Reménykedem, hogy talán ma szerencsém lesz valami partimadárral. Már világos van, az ég alja egyre tüzesebb, szép színekben úszik a környék. Hirtelen a madarak közt nagy riadalom támad. Minden kócsag, gém, sirály föl a levegőbe, és nagy zsivaj közepette kavarognak. Kapkodom a fejem, hogy mi okozhatta ezt a zűrzavart. Abban a pillanatban sötét, nagy madár tűnik fel a látómezőben. Híjj azannya. Fiatal réti sas. Hatalmas szárnyaival kitűnik a többi közül. Láthatóan tetszik neki, hogy miatta van ekkora felfordulás. Néhányszor bele is húz a kavargó tömegbe, de nem vadászik, csak riogat. Négy-öt kör után, mire minden madárra legalább egyszer ráijesztett, szépen elröpült. Sajnos a nagyon kevés fény miatt csak néhány erősen "művészi" képet tudtam lőni.

Lassan lenyugodtak a kedélyek, és minden zajlott tovább, ahogy szokott. A reggeli fényekben különösen szépek voltak a nagy kócsagok. Egyre többen halászgatnak a fogyó vízben.

A nagy tömörülés miatt több az összezörrenés is. Egy-egy jobb helyért össze is csapnak.

Lassan el is telt a reggel. Messziről ki is szúrtam egy apró csapatot, akik az iszapban turkáltak, de 35-40 m-nél közelebb nem jöttek. Így közeli fényképet nem tudtam készíteni a sárszalonkáról.

Mindenesetre érdekes volt, ahogy a hozzájuk képest hatalmas kócsagok lábai között szaladgáltak.

I was on the lakeside already in the early morning. A White-tailed Eagle caused panic between the birds before sunrise. Everything was going on properly after the panic. The egretts were very beautiful in the morning sunlight. The snipes did not come unfortunately near. Was interesting as they were running around between the feet of the heron.

2009. szeptember 26., szombat

A tómeder meghódítása / Conquest of the lake bed

A több hónapja tartó csapadékhiány a halastavaknál is érezteti hatását. Egyre kevesebb a víz a tó medrében, és már jelentős részen csak iszappadok vannak. A kisebb vízfoltokban megszorult halak és a felszabadult iszaptenger számos madárfajnak biztosít táplálékot. Az eddig megfigyelt fajok mellett feltűntek a partimadarak is. Kisebb-nagyobb csapatokban szaladgálnak a víz alól kibukkant részeken és vígan túrják az iszapot mindenféle finom féreg után. Egy nagy baj van velük, hogy a tó szélében kialakított leshelyemtől nagyon messze történik mindez. Na hát a mondás is megmondja, mindenki ismeri: "Ha a madár nem megy a fotóshoz, a fotós megy a madárhoz.". Újabb terepfelmérés kellett, hogy kitapasztaljam az iszapviszonykat. Egy a tó belsejébe benyúló félszigeten viszonylag jól be lehet jutni a zátonyokhoz, és a sár is száradt már annyit a nádas szélén, hogy elbírjon engem. Itt sebtében meg is ágyaztam egy kis náddal, hogy majd ne a dagonyába keljen feküdnöm. Hevenyészett leshelyem el is készült. Álcahálóval kiegészítve szerintem jó lesz.


Hogy ne is húzzam az időt, másnap késő délután befeküdtem egy próbára. A tó medrében kb 80 nagykócsag, 50 szürkegém, néhány kis kócsag, felhőnyi dankasirály tartózkodott, és látni lehetett az iszapon futkározó partimadarakat is. A leshelyre való bejutás keltette riadalom után először a danka sirályok jelentek meg előttem. A sekély vízben vergődő halakat szedegették. Némelyik egész közel jött.

A kócsagok sem maradtak el. Bár ők inkább a megmaradt vízben gázoltak, néhány szépen besétált a fényképező elé is. Sőt az egyik delikvens olyan közel jött, hogy erősen vissza kellett húzni a zoom-on, hogy beleférjen a képbe.

Róla néhány portrét is tudtam készíteni.


Sajnos a partimadarak elkerültek. Mindössze 4 pajzsoscankót láttam, akik kb 30 méterre szedegettek tőlem. Közelebb nem akartak jönni, és hát a 300 mm-es objektívnek ez messze van.
Bízom benne, hogy ez nem marad így, és talán egy-két cankó majd elém téved.


In the lake bed increasingly lesser water is. Beside the egrets and herons appeared also the shorebirds. I had to made new hide, that near them gain access. I did not have luck with them with the first occasion, but then next time...

2009. szeptember 15., kedd

Új fajok a tóparton / New species on the lakeside

Kimenőt kaptam estére egy kis fotózásra, úgyhogy irány a tóparti les. Kicsit későn értem ki, de még van másfél óra napnyugtáig. Bármi lehetséges. Gyorsan befészkeltem magam, és vártam. Először a szürke gémek kezdtek visszajönni a les előtti vízre. Őket rövidesen követték a nagy kócsagok. Fél óra múlva 8 - 10 kócsag vadászott előttem.

Tényleg méltóságteljes madár. Szigorú tekintettel leste a vizet, és villámgyorsan csapott le egy - egy falatért. Teljesen elmerültem a halászgató kócsagokban. Véletlenül a szemem sarkából láttam valami mozgást néhány méterre előttem a vízen. Egy kis vöcsök úszott egyenesen felém. Gyorsan ráirányítottam az objektívet, és kattintgattam. Meglepő, hogy ilyen közelről tényleg kicsi. Szép nyugodtan beúszott 3 m-re mellettem a nádasba.

A mai napra az igazi meglepetés 2 fekete gólya volt. Elég későn, az utolsó fények mellett szálltak le a vízre. A gémekkel ellentétben egyből aktívan halászni kezdtek, szerencsére felém mozogtak, úgyhogy pár kép róluk is született. Érdekes volt látni a zavartalan erdők félénk madarát ilyen közelről.


On this day with occasion of an evening photography, I faced three new species. Great White Egret, Little Grebe, Black Stork was enriched the photo collection.

2009. szeptember 10., csütörtök

Fotózás a víz fölött / Photography above the water

A vízimadarak fényképezése céljából kialakított leshelyet tovább alakítottam, hogy minél több lehetőséget adjon a jó fotók elkészítéséhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy deszkát helyeztem ki olyan formán, hogy ráhasalva a víz színéhez lehető legközelebb kerülhessek az objektívvel, és így természetesebb perspektívából tudjam a madarakat fényképezni. Ez az elképzeléseim szerint meg is valósult, megfelelően stabilizálva. (Nem két kilót kell megtartania :))

Eljött a főpróba ideje. Az első versenyző egy szürke gém volt. Nagy léptekkel lábalt be a les elé, és néhány irigylésre méltó hal benyelése után ugyanúgy távozott.

Nem sokkal utána egy sirálycsapat lepte el a közeli vízfelületet. Nagy zsivaj közepette próbáltak minél több halat kifogni, vagy elvenni a másiktól.


A harmadik témát egy cigányréce adta. Keresztben szeretett volna átúszni előttem, de kiszúrta a kilógó objektívet, és szépen eloldalazott. Róla csak távoli képek születtek.

Nagy reményeket fűzök ehhez a leshez, de az már biztos, hogy valami komfortot is beleviszek a dologba, mert rájöttem, hogy nagyon kemény az akác deszka.

This was the first photography in the waterbird hide. Although the board was a bit uncomfortable, some bird species showed already.

2009. szeptember 3., csütörtök

Indul a vizes projekt / Start the water project

A nyár folyamán elég sokat voltam vízparton. Akár jégmadarazás vagy horgászat volt a cél, mindig maradt idő a nézelődésre is. Víz mellett mindig történik valami érdekes. Ez adta az ötletet, hogy belekezdjek a vízimadarak fényképezésébe. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de sokkal komplikáltabb, mint gondolnánk.
A helyszín kiválasztása kézenfekvő volt, a Pécshez közel eső halastórendszert néztem ki magamnak. Közel van, és madár is akad, nem is kevés. Egy alaposabb terepszemle során kiderült, hogy ugyan lenne mit fényképezni, de a legtöbb helyen 3-4 m széles nádszegély húzódik a töltésen. Úgy tűnt, hogy nagyobb nádírtás nélkül nem lesz itt fotózás. De aztán a halászok által nem használt oldalon, ahol a töltést "dzsindzsa" borítja, találtam egy kis öblöt, ahol egy jókora betonlap hevert a víz szélében. Előtte pedig szabad kilátás a tóra. Megvan a hely, csak egy lest kell kialakítani. Bár a betonlap nem éppen természetes velejárója a halastavaknak, mégis megörültem neki, mert stabilan fekszik a víz szélében, az iszapba ágyazódva, és minden további nélkül, könnyedén elbírja az én "pehely" súlyomat. Megfelelő talapzata lesz a lesnek. Hamar neki is fogtam, és a körülötte álló gyékénytövek és fűzbokrok segítségével egy félkör alakú fonatot készítettem, amit álcahálóval egészítettem ki.

Annyira jól sikerült, hogy miután kész lett a hevenyészett leshelyem, 15 perc várakozás után már kezdtek a szürke gémek a les előtti vízfelületre visszaszállni. Néhány próbafelvételt is tudtam készíteni.

Úgy érzem nagyon jó lesz. A lest kell kicsit tartósabbá tenni, és kis ügyeskedés után lehtőség lesz a víz szintjéről is fényképezni, a jobb perspektíva miatt.

I undertook a new task. I will take a photo of water birds. I prepared the hide on the coast of a fishpond already. Only already it is necessary to take photos.