2015. július 31., péntek

A hónap képe

A tutajos fotózások egyik nagy előnye, hogy a vízen úszó les szabadon mozgatható. Ez olyan fajta szabadságot biztosít a fényképezések tervezése során, ami a kreativitásnak is teret enged. Rájöttem, hogy az ellenfény használatával olyan érdekes, és néha szokatlan képi hatásokat tudok elérni, ami az elkészült fényképeket ki tudja ragadni a szokványos megközelítésből. Ezért ha a területei sajátosságok is engedték, a lest úgy forgattam, hogy az ellenfényes hatás is érvényesülni tudjon a fotózások alatt. A fények, színek játéka sokszor különös gondolatokat ébresztett bennem, elvonatkoztatva kicsit a madárfotózástól. Így történt a július végi kócsagos estnél is. A les előtt halászgató kis kócsagok köré az ellenfény segítségével egészen szokatlan körítést sikerült varázsolni. A fekete-fehér háttér kiemelte a madarakat a megszokott környezetből, és a gondolat szülte látomásba helyezte őket. Így jutottam el a görög mitológia túlvilágát szegélyező Sztüx folyóra, ahol sikerült megfigyelni egy túlvilági madár halászatát. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2485
A kép Pentax K-5 II vázzal, Sigma 120-400 mm 1/4,5-5.6 DG APO OS optikával, f 7,1, 1/6400, ISO 800, -1,3 EV beállításokkal készült.

2015. július 30., csütörtök

Túlvilági kócsagok

Délutáni fotózásra készültem. Kíváncsi voltam már, hogy mi történt a legutóbbi hajnali les óta eltelt másfél hét alatt. A vízszint csökkent, az biztos. Az elmúlt hetek kánikulája megtette a hatást. Szükség is volt némi pozíció váltásra a tutajjal, hogy az eltervezett nézőpontot megtarthassam. Szerencsére a hőséget lezáró hidegfront után még délután nincs olyan meleg, így elviselhető marad a hőmérséklet a lessátor alatt is. Ez azért jó, könnyebb a várakozás. Tudom milyen madárra számíthatok, így nem ér váratlanul a kis kócsag megjelenése. Nem sokat tétovázik, hamar a lényegre tér, halászni kezd.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2473
A kócsag nem sokáig marad egyedül, hamar érkeznek a társai is, és rövidesen 4-5 madár is szedi a vámot a vízben mozgó halak közül.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2474
Válogatni is van lehetőségem közöttük, próbálom azokat követni, amelyek az ideális távolságban mozognak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2475
A kis kócsag halászati stratégiája abból áll, hogy össze-vissza rohangál a vízben, és gyors mozdulatokkal, sokszor aprókat repülve, belecsap a vízbe. Ezt az izgága szaladgálást nem egyszerű követni, de ha sikerül, akkor elég látványos képek születhetnek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2478
http://volgyisandor.extra.hu/node/2479
Csak néha álltak meg pár pillanatra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2477
Az eszeveszett rohangálás közben olykor olyan közelre kerültek, hogy bátran portrézhattam őket. A módszer megint bizonyította hatékonyságát. Az éber kis kócsag ott állt tőlem 2-3 méterre.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2476
http://volgyisandor.extra.hu/node/2480
http://volgyisandor.extra.hu/node/2480
Jó kis pillanatok voltak. :) Míg a közelben halászó madarakat figyeltem, fotózni nem is nagyon tudtam őket, annyira közel voltak, a nap is kezdett abba a stádiumba érni, amit vártam. Persze ellenfényre állítottam a tutajt megint. Arra számítottam, hogy az árnyékban lévő nádas majd szép sötét hátteret fog adni a fehér madaraknak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2481
Ami így is lett. Viszont volt egy tényező, amire nem gondoltam. A szél miatt a vízfelszín folyamatos hullámzásban volt, és megtörte a háttér tükröződését. Ami ezáltal elvesztette a sötét színét.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2482
Érdekes kettősség jelent meg a képeken. Nagyon sötét, szinte fekete háttér, és vakítóan világos, majdnem fehér vízfelszín.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2483
Itt jött az ötlet. Azokra a kócsagokra koncentráltam, amik a teljes ellenfényben halásztak, ahol ezáltal legsötétebb lett az árnyékos háttér és a legvilágosabb a vízfelszín. Az eredmény valami egészen szokatlan lett. A nap által átvilágított tollak és a fekete-fehér környezet együtt nagyon egyedi hatást adott a fotóknak. Olyan érzésem támadt, mintha két világ találkozásánál valami különös, túlvilági lényt figyelnék. Na nem ragozom, beszéljenek a fotók.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2484
http://volgyisandor.extra.hu/node/2485
http://volgyisandor.extra.hu/node/2486
Hát ilyen látványban még nem volt részem, egészen különleges volt.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2487
A "túlvilági" kócsagok fotózása közben más madarak is érkeztek a les elé. Egy csapat füstös cankó landolt a vízen.  Jó!
http://volgyisandor.extra.hu/node/2488
Nagyon örültem nekik, nagy kedvenceim, és igazán jó fotóm nagyon kevés van róluk.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2489
Hát ez a mai napon sem változott. Egy váratlan körülmény miatt az összes madár, a szépen közeledő füstösökkel együtt, elriadt a vízről. A szépen alábukó, a vizet narancsosra színező nap fényében maradt a néma, dühös várakozás. A nap végére, napnyugta után kezdtek csak visszaszállingózni kis kedvenceim, de akkor már késő volt. Mindegy, remélem majd legközelebb...
http://volgyisandor.extra.hu/node/2490

2015. július 20., hétfő

Új hely, új remények

Csak elérkezett az elkerülhetetlen. Július első felében a tó vízszintje annyit csökkent, hogy a tutaj végképp megfeneklett. Ezzel együtt a mederfenék nádtorzsás része is egyre tolakodóbban mutatta magát, hát nem volt mit tenni, elköltöztettem a lest. Persze tudtam, hogy ez be fog következni, így a forgatókönyv is készen állt már. A tavalyi tapasztalatok alapján már tudtam, hogy a tónak mely részében fogom a tutajt újra vízre bocsátani. A manővert egy délután alatt meg is oldottam, és pont úgy adódott, hogy másnap hajnalban ki is tudtam feküdni. Hát nem kellett volna. Azonkívül, hogy végignéztem egy szép napkeltét, gyakorlatilag más nem nagyon történt. Hát ilyen is van kérem szépen. Na de mi lenne ha egy sikertelen nap mindjárt a kedvünket szegné! Pár napra rá eljött a következő lehetőség is. Hajnalban már nem olyan sietős a fotós dolga, mint egy hónappal ezelőtt, ráérősen is ballaghat a les felé a jótékony sötétségben. Elmélkedni is van ideje. Emlékszem mennyire más volt a helyzet, mikor évekkel ezelőtt, először elkezdtem sötétben kijárni. Az emberben akaratlanul is van némi félelem, civilizációs ártalom az éjjeli természettel kapcsolatban. Azóta sok minden változott. Én is megtanultam, mint Vuk, hogy a sötétség a legjobb barátunk. :) Ilyen gondolatokkal sétálok a gáton. Közel járok már, és bár a madarak nem láthatnak, tudják, hogy valaki közeledik. Hangos kiabálással ugranak fel a vízről. Ez azért biztató! :) Be a lesbe, jöjjön, aminek jönnie kell! Ilyenkor általában egy rövid szunya szokott következni, de most a sok izgalmas hang nem hagyott aludni. Ahogy eltűntem a lesben, szinte azonnal jöttek vissza a madarak, és mindenhonnan a kiáltásaikat, csobbanásokat hallottam. Persze látni még semmit nem láttam belőlük. Lassan bontakoztak csak ki a formák, mozgó alakok. A sekély víz és az iszappad határán cankók mozogtak. Szép lassan az is kiderült, hogy mifélék. Réti cankók voltak. Fotózáshoz még nagyon kevés volt a fény, így csak figyelgettem őket. Az iszapról, vagy a sekély vízben lépdelve csipegettek, táplálkoztak. De amikor egymás mellé értek, hirtelen fenyegető, rivalizáló pózba vágták magukat, és egymásnak ugrottak. Ejha! Erre a jelenetre azért már ellőttem pár kockát, lesz ami lesz. Hát meglehetősen művészire sikeredett, de talán a lényeg látszik. :)
http://volgyisandor.extra.hu/node/2448
Sosem láttam még ilyen pillanatokat. A cankók néhány összeugrás után ugyanúgy folytatták tovább a táplálkozást, mintha nem is történt volna semmi. Na persze ez a rövid közjáték kellően felpaprikázott, már alig vártam, hogy jöjjön némi fény, hátha megtörténik újra. Persze a madarak mozgása mit sem csökkent, sőt. Újabbak érkeztek. Billegetőcankók mutatták meg magukat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2449
Nem maradtak sokáig. A nádszegély takarásában folytatták napi tevékenységüket. Szerencsére a réti cankók folyamatosan lekötötték a figyelmemet. A nap is felkelt már, fény és záridő is van elég. És akkor az egyik madár ismét fenyegető pózba vágta magát.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2450
Felpillantok a keresőből, aha itt a másiki madár is. Feszült a pillanat, amikor egymás mellé érnek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2451
Na vajon lesz bunyó? Lett, csak a nádszegély mögött. Erről lemaradtam. De sebaj, van még a reggelből, hátha. Az összetűzés után az egyik madár jobbra, a másik balra távolodott. Milyen szerencse, hogy én pont útba estem az egyiknek. :) Szépen közeledett a tutaj felé.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2452
Egyre jobban kitölti a madár a képmezőt. Vigyáznom is kell, hogy rendben legyen minden a vízszinttel. Ekkor a cankó váratlan dolgot művel. A víz alól kikap egy kishalat.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2453
Nem fukarkodtam a sorozattal. Még nem is láttam halat zsákmányolni, mindig csak apró férgeket szedegetnek. Azért látszott, hogy ő sem ehhez van szokva. Forgatta, letette, felvette, próbálta a helyes irányba igazítani. Majd nemes egyszerűséggel lenyelte.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2454
http://volgyisandor.extra.hu/node/2455
http://volgyisandor.extra.hu/node/2456
http://volgyisandor.extra.hu/node/2457
Micsoda reggel! Miközben a cankó mutatványára koncentráltam, észre sem vettem, hogy egy kis kócsag tűnt fel a színen. Méghozzá a gyönyörű kora reggeli nap ellenfényében.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2458
Hát hiába na, aki egyszer megízleli az ellenfényes fotók hangulatát, az utána már nehezen szabadul. :) A kócsag pedig komótos léptekkel haladt a megfelelő irányba,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2459
hogy aztán az aranyhídon átkeljen a túloldalra.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2460
A kócsag elsétált, jöhetnek ismét a cankók. Jöttek is.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2461
Némelyik egészen közelre.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2464
http://volgyisandor.extra.hu/node/2462
A nyugalom nem sokáig tartott. Úgy tűnt még egy csete-paté kijut mára. Az iszapon ismét egymásnak feszültek az indulatok.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2465
Erősen koncentráltam én is, ma már nem lesz több esélyem. És akkor összeugrottak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2466
Úgy látom a réti cankóknál sem babra megy a játék. Fülig ért a szám, mondanom sem kell. :) Mi jön még ma reggel? Néhány habitus kép,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2467
http://volgyisandor.extra.hu/node/2469
és néhány portré. Több esetben is olyan közel jöttek a madarak, hogy kézzel is elértem volna őket. Az egyik legintenzívebb élmény számomra, amikor egy vadmadár olyan közel kerül az emberhez, hogy a szemébe nézhetünk. Ez a tutaj segítségével már többször megadatott, de újra és újra átélni felemelő érzés.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2468
http://volgyisandor.extra.hu/node/2470
A madarak azt hiszem ezen a reggelen kitettek magukért. Egy szavam se lehet. A végére még egy bíbic is beesett. Talán egyike azoknak, melyeket májusban még fiókaként láttam a tó másik szegletében.   
http://volgyisandor.extra.hu/node/2471

2015. július 7., kedd

Újabb dupla

Hajnal van. Az éppen derengő vízen feltűnik valami. Az előbb, a növényzet között még nem volt ott az a gombóc. Hogyan került oda? És mi az egyáltalán? Ahogy egyre tovább figyelem, mintha megmozdulna, és mintha csőre is lenne. Aha! Akkor ez egy madár.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2430
Na de miféle? Hamarosan arra is fény derül. De a szó legszorosabb értelmében. Ahogy egyre jobban világosodik, egyre több részletet látni, és a gombóc is mozgásba lendült. Cankó, már jól látszik. Elcsipeget a növényzet között, egészen napkeltéig.  Mire a napfény a vízet éri, addig szerencsésen a közelbe ér.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2431
Egy réti cankó. Hát igen, nyár közepe van, a partimadaraknál ilyenkor kezdődik meg a vonulási időszak. Remélhetőleg az elkövetkező időszakban még többen lesznek. A réti cankó föl-alá lépdel a vízben, átröppen a túloldalra, visszajön. Szépen mutatja magát a felkelő nap fényében.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2432
A cankó aztán a közeledő szárcsák zajára odébbáll. A növényzet között közeledik két öreg madár, de nem egyedül. Négy apró fióka követi őket. Nahát, minden bizonnyal egy pótköltés. 
http://volgyisandor.extra.hu/node/2433
A szárcsák eltávolodnak, kár, nem bántam volna egy közelebbi fotót is az apróságokról. A nap is zavaróan erős lett, mára ennyi volt. Vagyis reggelre. A múltkori duplázós nap olyan jól sikerült, hogy erre a napra is beterveztem egy esti itatózást. Szóval délután ötkor már a leskunyhóban ülök. A víz melletti forgalom nagyjából ugyanaz, mint pár nappal ezelőtt. Nem unatkozom, de próbálok csak a szebb pillanatokra, helyzetekre szorítkozni. Például az itató mellett várakozó tengelicekre. Legtöbbször azzal kezdik, hogy leszállnak a szomszédos bokorra, ahol kicsit szemlélődnek,
http://volgyisandor.extra.hu/node/2434
majd csak utána röppennek a víz mellé.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2436
Vagy nagyon szép volt például az a hím zöldike, ami egészen közel a leshez ült le a medence szélére.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2437
De amit igazán vártam, az a sordély megjelenése.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2435
Olyan szerencsés délután volt, hogy négy példány is beszállt, amíg ott voltam.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2438
Született portré, habitus és fürdős fotó egyaránt.
http://volgyisandor.extra.hu/node/2439