2014. április 22., kedd

Egy esős húsvét

Harmadik éve már, hogy először sikerült a nyaktekercsek közelébe férkőzni. Április vége az az időszak, amikor a revírt foglaló madarakat legnagyobb eséllyel lencsevégre lehet kapni. Ebben az évben ez egybe esett a húsvéti szabadsággal, így adódott több nap is, hogy megpróbáljam ismét a fényképező elé csalni kedvenc madaraimat. A korábbi évekhez hasonlóan most is előkészültem, azonban idén valami nem stimmelt. A madarak valahogy nem akarták, azt amit én. Minden erőfeszítésem ellenére nem akartak oda szállni, ahova szerettem volna. Mindössze egy képet sikerült összehozni, az is gyakorlatilag a véletlen műve. A terület egy évtizedek óta felhagyott szőlő és gyümölcsös, omladozó pinceépülettel. Az egykor gondozott birtokból mára csak emlékek maradtak. Például egy a pince elé kivetett régi sparhelt, aminek rozsdás lábai meredeztek már csak ki a terjedő és mindenre felfutó komló indái közül. A nyaktekercs a kihelyezett szép beszállóágaim helyett erre a rozsdás vasdarabra szállt, így ezen fényképeztem le. Mérgelődtem is miatta, meg azon is, hogy a következő les lehetőségét egy nagy eső elmosta. Sok élményt éltem már át a lessátorban, de egy jó kis eső még hátra volt. Most ezt is megtapasztalhattam. A gondosan előkészített fotózás helyett azon izgultam, hogy a felszerelés ne kapjon az esőből, és a sátorlap is kitartson az eső végéig. Otthon aztán a fotót nézegetve egyre jobban megtetszett. Egyből az emberi mulandóság és a természet átható ereje jutott róla eszembe.
http://volgyisandor.extra.hu/node/1467
Mivel láthatóan a nyaktekercsek fotózásából nem lett semmi, és fölöslegesen nem akartam őket zaklatni, más téma után néztem. Már a szabadság elején feltűnt a kertben, udvarban mozgó őszapók jelenléte. Tulajdonképpen nem tudnak csendben maradni, folyamatos cserregésük egyből elárulja őket. Azt sem volt nehéz kitalálni, hogy őszapóéknál a fiókaetetés időszaka van, hiszen tömött csőrrel mindig azonos irányba távoztak. Egy nap többször is feltűntek, és főként a gyümölcsfákon mozogtak.
http://volgyisandor.extra.hu/node/1471
Nem volt nehéz a közelükbe férkőzni, nagyon bizalmas madarak. A kerítés mellett óvatosan lépdelve, egészen közel engedtek.
http://volgyisandor.extra.hu/node/1472
Érdekes volt megfigyelni, ahogy a környező fákon szedegették össze a fiókáknak szánt táplálékot. Apró csőrükbe meglepően sok rovar fért bele.
http://volgyisandor.extra.hu/node/1470
Jó volt látni szorgalmukat. Jó példa arra, hogy milyen nagy segítség tud lenni a kiskertben, gyümölcsösben egy-egy madárpár megtelepedése. Rengeteg rovart összeszednek, amíg népes fészekaljuk ki nem repül.
http://volgyisandor.extra.hu/node/1469

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése