2012. szeptember 16., vasárnap

Hajnal az iszapon

Különös varázsa van a vízparti hajnaloknak. Csillagos égbolt, nyüzsgő madárhangok, átható mocsárszag. Aki egyszer közelről érezte az iszap jellegzetes kipárolgását, annak időről-időre muszáj átélnie ezt az élményt. Legalábbis én így vagyok vele. Az aszály  miatt a nagy tó erősen leapadt Annyira, hogy hatalmas iszappadok kerültek a felszínre. Én meg az iszap hívó szavának nem tudtam ellenállni, és lessátrat vertem egy ígéretes helyre. Persze a jelentős madártömeg is sokat nyomott a latban. Nem is lehet tehát jobb programot elképzelni vasárnap hajnalra, mint egy jó, mocsárszagú fotózást.
A cél elsősorban az volt, hogy a partimadarakat fotózzam. Közülük is leginkább a sárszalonka vonz. Nagy kedvencem ez a furcsa kinézetű, óvatos madár. Két éve is már annak, hogy legutóbb a közelébe tudtam férkőzni. Most újra felcsillant a remény. Néhány nappal korábban rengeteg sárszalonkát láttam a tómederben mozogni, ez a tény pedig nagyban megnövelte a találkozás esélyét.
Tulajdonképpen az egész reggel róluk szólt. Amennyire a lessátorból körül lehet nézni, mindenhol láttam táplálkozni kisebb csapatait. Folyamatos mozgásban voltak, miközben hosszú csőrükkel a híg iszapot túrták.
Szerencsémre az egyik közülük, a nagy munkában elmerülve, közel került rejtekemhez. Így ismét létrejöhetett a találkozó ezzel a fantasztikus madárral. Pár óra múlva, egy szép élménnyel gazdagodva, és mocsárszaggal feltöltve másztam ki a lessátorból.

4 megjegyzés:

  1. Gyönyörű madár és szép képeket lőttél róla, grat!

    VálaszTörlés
  2. Az első képet nézvén szinte érzem a mocsárszagot itt a monitor előtt:-)
    Szépek a fotók!
    Üdv!

    VálaszTörlés