Az egy hetes szabadság idejére beterveztem egy kis gyurgyalagozást is. Nagyon szeretem ezeket a színes madarakat, és van még néhány kép a fejemben, amit nem sikerült pixelek formájába önteni. Neki is vágtam, ahogy kell. A szokásos helyen, lessátor, beszállóág, miegymás, hajnali kelés. De mindez hiábavalónak bizonyult. Három hajnalt töltöttem a lessátorban az üres beszállóágat bámulva. Sajnos a június közepi időpont nem kedvezett nekem. A gyurgyalagoknál már javában zajlott a költés. A tojók naphosszat a költőüregben kuksoltak, a hímek pedig a partfalaktól távol vadászgattak egész nap. Ha meg is jelentek a közelben, akkor is csak egy villámgyors suhanás az üregbe, megetették párjukat, és már tova is szálltak. A költőüreg mellett zajló látványos tevékenységekről idén lemaradtam. De valahogy csillapítanom kellett jobb mutatóujjam bizsergését, ami az exponálógomb nyomogatásának hiányában egyre erősebb lett, és megtámadtam a hajnali harmatos fűben pihenő lepkéket. Szárnyuk nekik is van, és még szép színesek is. Úgyhogy így lett végül gyurgyalag fotózásból egy kis makrózás.
I tried to photography of bee-eaters with three occasions, but did not succeed unfortunately. I took a photo of butterflies as compensation. They rested in the dawn dewy grass. They have wings also, and they beautiful coloured also.
Nagyon-nagyon édes ez a kép! :) Főként a pillangó elhelyezése a képben ad különös nézetet! Szívesen megnézném a fordított képet is :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
VálaszTörlés