Fura ezt leírni február elején, de az időjárás ezt igazolja. A február meglepően enyhe idővel köszöntött ránk. A havas, fagyos lesezések tervét a 15 C fok fölé emelkedő hőmérséklet azonnal keresztül húzta. Ragadozós projektjeim úgy tűnik ezennel le is zárultak. A les előtt csupán néhány szajkó mozgott,
illetve a napraforgóra még rájáró hűséges cinegék jelentették a látnivalót.
Nem is erőltettem tovább a dolgot, inkább engedtem a hívó szónak, ami már egy ideje a tavak felé húzott. Mi tagadás, már alig várom, hogy ismét vízre szállhassak. Így ennek kerestem a lehetőségeit, tervezgettem, nézelődtem.
Az egyre kitartó jó idő egy nap, pár órára még a madáritatóhoz is elcsábított. Nem csalódtam, jó mozgás volt. Tengelicek,
és zöldikék jöttek csapatostul. Élveztem a közelségüket, és a fürdőző madarak vidámságát. Hiába, egy pörgős madáritatónak nincs párja
De legjobban talán a fenyőpintyeknek örültem.
Közeli, és egész alakos fotóra is adtak lehetőséget.
Na jó, lehet, hogy az enyhe télnek is van előnye. :)
Pláne, ha a hangulathoz a barkás mogyoró is hozzájárul.
Trillázó csuszkák, kiáltozó küllők, éneklő cinegék, és a párban mozgó őszapók teszik hangzatossá a kint töltött órákat. A lábunk alatt pedig mindenhol hóvirágok bújnak elő az avarból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése