Pici siker / Little success

Eddigi legkomolyabb pályázati eredményemről szeretnék hírt adni. Lezárult a Varázslatos Magyarország fotópályázata. Az egy éven keresztül tartó, havonkénti pályázatsorozatban minden hónapban egy képpel képviseltettem magam. Ezzel a néhány képpel értem el ezt a szerény, de számomra annál jólesőbb eredményt. A januári pályázatban 4. helyezést, míg az egész évi összesített eredményben 39. helyezést értem el. Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a nagyszerű kezdeményezésnek!

Télies tavasz / Wintry spring

Bár már márciust írunk, az időjárás még nem ezt bizonyítja. Igaz, hogy a határban már seregélyek bandáznak, a szántókon újonnan érkezett bíbic csapatok pihennek, a réti sasok és a hollók már a fészküket tatarozzák, de a madáretetőnél még nagy a forgalom. A nagy hideg és a havazás még az etetőnél tartja madarakat. A napraforgó készlet is a végét járja, de bízom benne, hogy kitart, amíg végleg kitavaszodik. Viszont ha már így alakult, kihasználtam az időjárás adta lehetőséget egy utolsó etetős fotózásra. Nem kellett csalódnom, jó hogy így döntöttem. Korábban már beszámoltam róla, hogy az etetőt felfedezték maguknak a királykák. Ezek a parányi örökmozgók a fenyvesben telelnek. És az utóbbi időben az etető körül is előszeretettel keresgélnek. Már annyira megszokták, hogy volt olyan pillanat, amikor három példány is mozgott lőtávolon belül. Bár tényleg gyorsan mozognak, folyamatosan ugrálnak, az objektívvel lekövetve egy-egy tiszta helyzetben sikerült pár képet készíteni róluk.

A királykák mellett megörvendeztetett a búbos cinegém is. Kicsit meg is lepődtem, hogy újra látom. Két hét is eltelt azóta, hogy csökkent az érdeklődése az etető iránt. Már-már azt hittem, hogy elhagyta az erdőt, amikor néhány nap múlva ismét láttam a fenyőkön keresgélni. Jó érzés volt most újra látni kis barátomat. Végig a környéken mozgott, folyamatosan hallottam finom kis hangját. Az etetőre is többször beszállt.

Nagyon megszerettem ezt a kis madárkát. És hogy ne csak a fotózásról szóljon a dolog, elhatároztam, hogy megpróbálom a költési időben is itt tartani. A gondolatot tett követte. Elkészült néhány fészekodú, amiket a környéken szándékoztam kihelyezni. Cinegénk odúlakó madár. Ha van rá lehetősége, odúját maga is kivájja, de korhadó fák hiányában a mesterséges fészekodvakat is elfoglalja. Én is ebben bízom. Testalkatának megfelelően "A" típusú odút gyártottam. A viszonylag szűk röpnyílás kizárja a nagyobb testű fészek konkurenseket, mint például a széncinegét.

Összesen 11 db került ki a fenyvesbe, azokra a részekre, ahol legtöbbször mozogni láttam.

Ki tudja, talán a búbos cinegével gyarapszik majd a Mecsekben költő madárfajok száma.

Already is spring according to the calendar, but is the weather even wintry. The first migratory birds arrived already, the eagles pay attention with their nest already, but is the traffic at the bird feeder even big. I seized the opportunity to photography once more here. I did not regret that I decided so, because I was able to take more good photo from the goldcrest. For an extra visited me the crested tit, for who I transferred nesting boxes out into the forest in the past days.

A hónap képe / The picture of the month

Az etetős szezon végének közeledtével megjelentek a pintyek is a madáretetőnél. Igaz nem olyan nagy számban, de egy kis színt visznek legalább a sok szén- és kék cinege közé. 10-15 zöldike és néhány fenyőpinty lepi meg időnként a napraforgót. A hónap képét is a róluk készült fotók közül választottam. Bár a beszállóágakat nem túl gyakran használják, előfordul azért, hogy a hirtelen helyet nem találó madár pár másodpercig ezekre ül, amíg nem lát szabad landoló felületet a szotyi mellett. Ilyenkor nyílik lehetőség pár kép készítésére. Nem is volt más dolgom, mint megvárni, amíg egy szép hím zöldike is így tesz. Leszállt, rám nézett, megvárta míg exponálok, és már le is huppant a többiek közé.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Sigma 70-300 mm 1/4-5.6 DG Macro optikával, állványról, f5,6 1/60, ISO 400 beállításokkal készült.

The end of the bird feeding approaches. The finches arrived now only after all. 10-15 european greenfinch and some brambling come to eat. The setup are used rarely, only if there is not just free place on the feeder. I can photography only in this moments.

Királyka / Goldcrest

A múltkori királykás eset felcsigázott annyira, hogy ismét próbát tegyek vele. Talán még van annyi a télből, hogy sikerülhet néhány jó képet készíteni róla. Úgy tűnik, hogy elkezdett érdeklődni az etető iránt, és ez megnöveli a fotózás esélyeit is. Nagy reményekkel ültem be tehát újra a leskunyhóba. Mivel zömében cinegék járnak az eleségre, ezért megpróbálom a lehető legtöbb helyzetben lefényképezni őket. Olyan beszállóágakat keresek, amik nem csak dekoratívak, hanem vissza is adják a hely hangulatát. A fenyvesben, és körülötte rengeteg zuzmó tenyészik. Szinte mindenen megjelennek, fán, bokrokon egyaránt. És nem csak a legtöbbször látott kéregzuzmók, hanem szép terebélyes ágas-bogas egyedek is nőnek szerteszét. Hát megpróbálom a madarakat ilyen ágakra ráültetni.

A cinegék sorra váltják egymást, sokszor alig száll le egy, már egy másik ül a helyében. A nagy sürgés forgást most is megszakította többször egy szajkó. Egyedül foglalja el az etetőtálcát, és szemezget a napraforgóból. Több portréra is lehetőség volt.

Szerencsére azért a nagy forgalom nem riasztja el a királykát. Többször is megnézi az etetőt. Először midig a környező fákon mozog. Körbejárja a kis tisztást, mielőtt leszállna. Miután minden ágat végigvizsgált, gyors surranással az etető alatt terem. Az etető lábai között, a kisebb cserjéken, fenyőgallyakon ugrál, majd egy váratlan pillanatban felröppen a kirakott zsiradékhoz, csippent egyet, és már el is röpült a fák közé. Ez az egész eltart pár percig. Lőtávolon belül is van a madárka, de borzasztóan gyors, izgága. Nehéz volt egyáltalán éles képet készíteni. Megdolgoztatott rendesen, és bizony sok képet már a fényképezőben kitöröltem, mire akadt néhány, amit a monitoron is megnéztem.

I made a newer test with the goldcrest. He often uses the feeder. Thus more likely that I know of take a photo. The goldcrest came many times, but very fast bird and hard to photograph. I wiped many pictures while he managed to take some better photos.

Vendégeim az etetőnél / My guests at the feeder

Különleges vendégeim voltak a hétvégén. Szigorú ellenőrzést kaptam, hogy minden rendben folyik-e az etetőnél. Szerencsére az ellenőrök mindent rendben találtak. :)

On the weekend were my special guests at the feeder. The severe team found everything in order fortunately. :)

A legkisebb / The smallest

A madáretetőnél a lesben üldögélve a gyengébb forgalmú percekben van idő nézelődni. A környező fákon mozognak olyan madarak is, amik az etetőt nem használják. A fenyvesben jó pár sárgafejű királyka is telel. Szeretem ezeket a pici madarakat. Csoda számomra, hogy ezek a parányok hogyan képesek egyáltalán "működni", valószínűtlenül vékony lábaik, apró termetük lenyűgöz. Őket szoktam szugerállni, hogy jöjjenek kicsit közelebb is, de nem nagyon hallgatnak a szép szóra. Tulajdonképpen az etető teljesen hidegen hagyja őket. Néha átrepülnek fölötte, de csak azért, hogy a következő fenyőn landoljanak. A legutóbb is így történt. A széncinegékkel szórakoztam, megpróbáltam őket rácsalni a zuzmós beszállókra,

amikor feltűntek a királykák is. De a szokásos módon csak a fenyőkön mozogtak. Az egyik pillanatban azonban az etető alatt mozgásra lettem figyelmes. Egy királyka matatott a földön. Gyorsan váltottam a nézőponton, és már az objektívvel kerestem. Jó is, hogy így tettem, mert váratlanul kiugrott az etető melletti kis fenyőre. Azonnal exponáltam. Két kép készült sorozatban, abból az elsőn rajta volt a madár, a másodikon már csak a fenyőág látszott. Nem volt túl bőkezű, két másodpercet adott nekem. Ez arra volt elég, hogy elkészítsem első királyka fotómat.

He managed to take a photo of Europe's smallest bird. This was accidentally because the goldcrest does not use the feeder. I saw many times already on the neighbourhood, but there was not an opportunity onto him, that let me be able to take a photo of it. One of the birds hopped out in one moment onto a nearly pine. I had two seconds, that take a photo.

Itt a február / Here is the February

Csak úgy repül az idő! Már februárt írunk. A Mecsekben itt-ott már bújik az illatos hunyor, és ez is azt jelzi, hogy nem sok van hátra az etetős szezonból. Gondoltam, hogy bele is húzok, de az ölyves projekt nem úgy alakul, ahogy szeretném. A hétvégére megint megérkezett az enyhülés, és én izzadva gubbasztottam a meleg lessátorban. Persze az ölyveim is élvezték a napsütést, de nem előttem a beszállófán, hanem az erdőszéli fákon süttették magukat naphosszat. Így hát az ölyves kollekció nehezen akar bővülni. Azért nem teltek eseménytelenül a leskelődések. Állandó fotóalanyaim lettek a tengelicek. Sokszor 10-en, 15-en is zsizsegnek a földre kiszórt napraforgón.

Az erdei etetőnél változatlan a helyzet. Habár két fővel bővült a madárcsapat. Két szajkó jár be rendszeresen. Nagy lendülettel jönnek mindig, és azonnal elfoglalják az etetőtálcát.

Az érkezésük okozta riadalom hamar elmúlik, és a cinege csapat is gyorsan megnyugszik. Búbos barátom is előkerül menetrendszerűen, hogy csemegézzen egy kicsit a zsiradékból.

Here is the February, and the early flowers are starting to coming out. Little time is back up from the feeder season. I did not manage to get with the buzzards more forward unfortunately. The buzzard's photo collection was not expanded. I am not bored in the hide fortunately. The goldfinches amused me. There is new guests at the sylvan feeder. Two jay flew into me. After they flew away arrived the crested tit.