2011. június 29., szerda

Szarvasbogár / Stag Beetle

Régi nagy kedvencem. A júniusi éjszakák velejárója a nagy zajjal repülő hatalmas bogár. Gyerekkorom trófeája az elhullott bika agancsa. Valahogy úgy alakult, hogy fénykép még nem készült róla. Nemrég erre is sor került. A madáritatónál gubbasztottam a lesben. Mélán bámultam kifelé az ablakon, lestem, hogy mi történik körülöttem. Akkor vettem észre, hogy az erdő egyik szélső fájáról szárnyra kel valami. Nem volt nehéz felismerni. Hím szarvasbogár volt. Nem kellett sok idő, és megláttam még egyet egy másik fa törzsén. Aztán még egyet. Mi ez itt? Szarvasbogár eldorádó? Na még az utolsó fényeknél előmásztam a lesből, és megkerestem az egyik komát. Addig nem mehettem el, amíg alaposan körbe nem fényképeztem. Jó alanynak bizonyult. Képes volt percekig mozdulatlanul pózolni. Csak az egyre fogyatkozó fény vetett véget az esti találkozónak.

Végre itató / Drinking again

Hosszú idő telt el a legutóbbi madáritatós beszámoló óta. Ez nem azért van, mert abbahagytam a projektet, hanem mert idő hiányában nem tudok annyit a lesnél tölteni, amennyit szeretnék, az a pár tavaszi alkalom pedig, amikor kint lehettem, fotózás szempontjából sikertelen volt. De most végre van miről írni. Ott kezdeném, hogy az előző két év tapasztalatait összegezve, új alapokra helyeztem a madáritatós fotózást. Ez azt jelenti, hogy kerestem egy eldugott helyet, ami kirándulók által egyáltalán nem látogatott, mégis jól megközelíthető, így a vízhordás is jelentősen könnyebbé vált, és nem kell tartanom a rongálástól. A másik lényeges változás a madáritató mérete. Megnöveltem a medencét. Az alapterület 2,5 m X 1,25 m lett, a vízmélységet pedig 10 cm-re emeltem. Így kb 250 l víz befogadására képes. A megnövekedett méretek már lehetővé tették, hogy a leskunyhót közvetlenül a medencéhez építsem. Így a vízfelület már a les ablakánál kezdődik. Ezzel a megoldással a tükörképes fotózás is kompromisszummentes lett a nagyobb testű madaraknál is. Az elhelyezésnél is körültekintőbb voltam. Lejtős terepet választottam, így elértem, hogy a kunyhó beásása nélkül az itató földközelbe került. Így a környező növényzet között olyan hatást kelt, mintha a földön lenne.
Már csak fotózni kell. Ennek is eljött az ideje. Jó madármozgás volt mindig a környéken, de a fotózás eddig nem volt eredményes. A legutóbbi hajnali és késő délutáni les alatt azonban megtört a jég. A legfőbb látványosság egy fiatal nagy fakopáncs volt. A közeli fákon mozgott, és az itatót is többször meglátogatta. Jó lehetőség volt néhány közeli portré készítésére.
A les körül folyamatos volt a fekete rigók jelenléte is. Két hím kergetőzését többször is megfigyelhettem. Az egyik nyugodt pillanatban az egyik a les elé is leszállt.

Sok idén kirepült fiatal cinegét is láttam. Az együtt bandázó csapatokból egy kék és egy széncinege is leszállt az itatóhoz. Szép pillanat volt, amikor a les előtt nézelődő kék cinegére ráesett a felkelő nap fénye. Csak exponálni kellett. Jó kis nap volt.


After a long time I was able to re-shoot at the bird drinking. I rebuilt the drinking in this year. Larger pool and better place. The first successful photography during great spotted woodpecker, blackbird, blue tit was the prey. The young woodpecker was very fun. Came back several times, and was very curious. I was able to take more portraits from him.

2011. június 26., vasárnap

Odútelep / Nesting box settlement

Újabb ellenőrzésre érkeztem az odútelephez. Az elsődleges cél most a takarítás volt. A 11-es odút akartam az elhasznált fészekanyagtól megszabadítani, hogy a paraziták ne tobzódjanak tovább. Természetesen azért az összes odút megnéztem, biztos ami biztos. Még jó, hogy így tettem. A 8-as tetejének levételekor ijedt szemek néztek rám vissza. 7 már teljesen kifejlődött széncinege fióka lapult az odú aljában. Egy kései költés sikeres eredménye. Gyors fotó készült róluk, és már raknom is kellett vissza a helyére az odút, mert anyuka észrevett, és a közelben kiabált rám. Ezzel a fészekaljjal 17-re emelkedett az odútelepről kirepült fiókák száma.


Came the next check at the nesting box settlement. The main goal was now the cleaning. Dispose of the old nest material must be taken out of nesting box. Of course I checked all of the nesting boxes. It was the luck. In the 8 nesting box found I great tit nestlings. The result of a later breeding.

2011. június 19., vasárnap

Egy kis makró / A little macro

Az egy hetes szabadság idejére beterveztem egy kis gyurgyalagozást is. Nagyon szeretem ezeket a színes madarakat, és van még néhány kép a fejemben, amit nem sikerült pixelek formájába önteni. Neki is vágtam, ahogy kell. A szokásos helyen, lessátor, beszállóág, miegymás, hajnali kelés. De mindez hiábavalónak bizonyult. Három hajnalt töltöttem a lessátorban az üres beszállóágat bámulva. Sajnos a június közepi időpont nem kedvezett nekem. A gyurgyalagoknál már javában zajlott a költés. A tojók naphosszat a költőüregben kuksoltak, a hímek pedig a partfalaktól távol vadászgattak egész nap. Ha meg is jelentek a közelben, akkor is csak egy villámgyors suhanás az üregbe, megetették párjukat, és már tova is szálltak. A költőüreg mellett zajló látványos tevékenységekről idén lemaradtam. De valahogy csillapítanom kellett jobb mutatóujjam bizsergését, ami az exponálógomb nyomogatásának hiányában egyre erősebb lett, és megtámadtam a hajnali harmatos fűben pihenő lepkéket. Szárnyuk nekik is van, és még szép színesek is. Úgyhogy így lett végül gyurgyalag fotózásból egy kis makrózás.


I tried to photography of bee-eaters with three occasions, but did not succeed unfortunately. I took a photo of butterflies as compensation. They rested in the dawn dewy grass. They have wings also, and they beautiful coloured also.

2011. június 18., szombat

Rozsdafarkú szerelmi háromszög / Redstart love triangle

Megkezdődött a nyári szünet, felpakoltuk hát a pereputtyot, irány Tolnanémedi. A legutóbbi alkalommal sikerült a házi rozsdafarkúakkal közelebbi ismeretséget kötni. Azóta sikeres fiókaröptetésen vannak túl, aminek minden részletéről pontos beszámolót kaptam. Örültem is neki, hogy sok évi várakozás után végre beköltöztek az eresz alá. Az első "C" típusú odú több mint 15 éve került kihelyezésre, csak ennyit kellett várni a megtelepedésre. :) Kíváncsian vártam, hogy megnézhessem a kiürült fészket. Gyanútlanul nyúltam a fészekcsészébe, de a kezem azonnal visszarántottam. Puha, apró mozgást éreztem benne. Ez csak egyet jelenthet! Másodköltésbe kezdtek a rozsdafarkúak, én pedig a már kikelt fiókákat tapintottam. Egyből hátrébb vonultam, és az udvarról figyeltem. Kisvártatva meg is érkezett a tojó, tele csőrrel. Nyílegyenesen a fészekhez repült. Egyből jött a hím is, szintén rovarokkal megrakva. De ő nem szállt be egyből a fészekhez, hanem leszállt a kertajtóra, várt néhány másodpercet, és csak utána etette meg a fiókákat. Soha vissza nem térő alkalom! Kaptam a kettes létrát, néhány pokrócot, és már állt is a lessátor a kertajtó mellett. Az elkövetkező napokban többször próbálkoztam a fotózással. Kiderült, hogy a tojó soha nem szállt le, mielőtt a fészekhez repült, viszont a hím majd minden etetés előtt pár másodpercet időzött a kertajtón. Ilyenkor adott lehetőséget a fotózásra is. Szorgalmasan hordták a szebbnél szebb hernyókat, egy idő után viszont feltűnt valami. Sokkal többször jött a hím etetni, mint a tojó. Szorgalmasabb lenne talán? Aztán fény derült a rejtélyre. Egy alkalommal két hím érkezett egyszerre a fészekhez. Míg az egyik bent tartózkodott, addig a másik türelmesen várakozott, és miután szabad lett a pálya, szépen ő is megetette a fiókákat. Két hím is bedolgozott a fiókanevelésbe. Hogy pontosan kinek az utódait nevelték, talán ők maguk sem tudták. Pici szépséghibája azért volt a dolognak. Szépen elképzeltem, hogy milyen dekoratív beszállóágon fogom lefényképezni a tömött csőrű madarakat, de ők ezt másképp gondolták. Egyszerűen nem voltak hajlandók a kihelyezett ágra szállni, mindig csak a kertajtó öreg deszkájára. Hiába volt minden igyekezetem, ők így akarták...


At my parents' house living black redstart started the second breeding. The nestlings feeder birds used the garden door as resting place. They flew from here to the nest with full beak. It was a good opportunity for photography. It was possible to watch good the feeder birds from the hide beside the garden door. It was striking after a time that the male walks many times to feeding. Maybe more diligent than the female? Soon revealed the mystery. With an occasion arrived two males to the nest at a time. Waited for each other nicely, and each fed the nestlings. Two males helped with the upbringing of the nestlings. Whose is it really the nestlings? They did not know it possibly.

2011. június 1., szerda

A hónap képe / The picture of the month

Májusban a fotós projektjeim nem úgy alakultak, ahogy azt elterveztem. Vagyis a fényképezések során minden mozzanat megtörtént, kivéve az exponáló gomb lenyomását. :) Nyomába eredtem egy madárnak, de sajnos nem adja könnyen magát. Remélem a közeljövőben azért prezentálhatok néhány képet róla. Addig is a május hónap fotójaként szerepeljen itt egy áprilisban készült kép a ligeti csillagvirágról. A fotó érdekessége a sárga előtér. Az erdőben, ahol a csillagvirágot lencse végre kaptam, sok salátaboglárka nyílott. Szépen mutatott együtt a boglárkák sárgája és a csillagvirágok kékje. Ezt a hatást szerettem volna egy képen megjeleníteni.

A kép Pentax ist Ds vázzal, Jupiter 2/85 mm-es optikával, harmonika kihuzat használatával, f:4, 1/90, ISO 200 beállításokkal készült.

In May is the picture of the month the squill's foto. The yellow front is the interesting feature of the picture. It not somebody else, than the there blooming lesser celandine .